SZAVAK, KIFEJEZÉSEK:
A különböző korok és régiók kézirataiban, kiadványaiban, valamint az interneten többféle átírási rendszerrel találkozhatunk. Ennek kapcsán folyamatosan van jelen az egyes kifejezések többféle átírású verziója. Az itt következő gyűjteményben a leggyakoribb és az egymáshoz képest nagyobb eltérést mutató előfordulások kapcsán feltüntetésre került több forma is, mely révén az olvasó betekintési lehetőséget kap az átírások közötti összefüggésekbe is.
A szótár II. része témakörönként, összefüggésekben mutat összképet az érdeklődők és gyakorlók számára.
Ālāp
A zenei előadás első része, tétele. Kezdet. Alap.
A rága jellegzetességeit követő és megmutató lassú, korlátlan időhosszúságú bevezető.
Szóló invokáció.
A megmutatott jellegzetességek kiterjednek a hangkészlet, a frázisok, a fő és a második leggyakoribb rága-hang, az emelkedő és ereszkedő hangsorok, hajlítások és az érzelmi töltés területeire, ezek elemeire → vādi, samvādi, ārohana, āvrohana, mīnd, rasa.
Két része az Anibaddh (lüktetés, mérték, metrum és ritmus nélküli szakasz) és a
Nibaddh 8lüktető szakasz)
Abhog
A teljes kompozíció negyedik, befejező szakasza. Záró mozzanat.
Ritmikus variációkkal és hangokkal vezeti vissza a zenét és a hallgatót az első részhez (sthayi / astāī). Ma ritkán hallani. Elsősorban a Dhrupad énekstílusra jellemző.
Felfelé, majd lefelé halad az íve, vonala. Ritmikus variációi a → dugun, tigun, chogun.
→ Astāī, Sthay / Sthayi, Antrā, Sanchari, Abhog
Achal svar
Állandó, fix, stabil hangmagasságok a hangsorban, a rágá-ban
Az alaphangtól számított első és ötödik hangok, fokok: Sa, Pa
Aḍāṇā
Rága neve
Adbhuta
A csoda, a csodálkozás érzelmi töltése, érzete, rasa-ja
Alaṅkāra / alankār
1. Díszítés → meend, gamak, khatka, murki, andolan
2. Hangok permutációi. Gyakorlásmód, egyben sokoldalú készségfejlesztők
Jelentés: díszítés (szanszkrit)
Ākār
Ének az ā hangzó-val, az ā magánhangzó tökéletes megformálásával, minden lehetséges elhangzási előfordulásában perfekt kivitelezéssel
Az ā hangzó a mellkas területén rezeg
Andolan
Oszcilláció; lassú, gyengéd lebegés, inga két szomszéd hang között
Finom hintázás, hullámzó vibrato érzettel
Ang
1. Ang: Rész. Az egész része
Rāg-ang: A rága része
2. Karakterisztikus frázis, a rága jellemző fordulata
3.→ Vibhang
Anibaddha
Spontán improvizált zene, az ālāp nem lüktető szakasza
Antrā / antara
A kompozíció második része, stanzája, verse (paragrafusa)
A rága fő hangtartományától feljebb szólal meg, a felső regiszterben
A felső Sa hangra fókuszál, a középső oktáv felső négy hangjának (második tetrachordjának: P D N S’) és a magasabb oktáv hangjainak hangkészletével
Anuvādī
Napjainkban a vādi-hoz és a samvādi-hoz hasonló a besorolása
Modern terminológiai kifejezés
Frázis a vādi és samvādi követésével
→ vādi, samvādi, anuvādi, vivādi
Ārohana / arohi / aroh
A rága felfelé irányló, emelkedő vonala, hangsora, hangkészlete és mozgása
Asāvrī
Rága és thāt (hangsorcsalád) neve
Astāī / astay
Gyakran ismétlődő zenei szakasz
Első sora a kompozíció arca (refrén) → mukhra
Jelentés: áll, konstans, állva
→ Sthay, sthayi
Ati
Nagyon (tempóhoz és intonációhoz)
Ati drut
Nagyon gyors
Ati vilambit
Nagyon lassú
Ati komal svar
Nagyon leszállított hang
Auchar
Nem metrikus, rövid dallami bevezetés
Auḍava
Öt hangból álló hangsor (pentaton), a három hangsortípus (jāti) egyike
Āvṟitti / āvart / āvartan
A tála egy teljes köre → āvrutti
Avanaddya vādya
Membranofón hangszercsalád → Sushir, Ghana, Tata
Āvarohana / avroh /avrohi
A rága ereszkedő vonala, ereszkedő hangsora, hangkészlete
Badhat
Mozgás, fejlődés, kibontakozás
Bahār / Bahar
Rága neve (Tavasz)
Bāj / baj
Hangszeres játékstílus
Bandiṡh
Énekes, tálá-hoz kötött, fix kompozíció. Ősi elnevezése: pada
Hangszeren is megszólalhat, ilyenkor az elnevezése: gat
Bānī / bani
A Dhrupad éneklés hagyománya (eredete: vani = énekstílus) → Vānī / vani
Barā
Nagy (a khyal első típusa; lassú)
Barabar
Azonos – egyenlő tempó a kompozíció alaptempójával. Első tempó
→ barabar, dugun, tigun, chogun, … v.ö.: gamelán (Közép-Jáva): Egyes tempó
Bās
Bambusz
Bāsrī / bansuri
Bambuszfuvola
Bāyāṅ
A tabla-dobpár balkezes dobja, a basszusdob. → Dayan, Tabla
Bhairav
Rága és thāt név (Shiva)
Bhairavī
Rága és thāt név (Durga)
Bhajan
Hindu vallási ének és a hozzá társuló előadási forma
Bharata
India
Bhāva / bhava
Érzelem
Az érzelem észlelése által idézett mentális változás
Bhayānaka
A horror, terror érzelmi töltése, rasa-ja
Bhīmpalāsī
Rága név
Bhūpālī
Rága név
Bībhatsa
Az undor érzelmi és hangi kifejezése, rasa-ja
Bihāg
Rága neve
Bilawāl
Rága és thāt neve (A 10 thāt egyike)
Csak természetes (suddha) hangokat tartalmazó hangsor
Bīn / bin
Verővel megszólaltatott húros hangszer, → Vína
Bog / bogha
A kompozíció (lehetséges) 5. szakasza, filozófiai, vagy bhakti témával
Bol
1. Szöveg. Énekkompozíciót alkotó szavak
2. Rövid szótag a dobon való ütéshely és magasság jelölésére, s megjegyzésére
Hordozza az ütés jellegzetességeit: helyét és hangmagasságát
pl.: Dha, Din, Ta, Na, Tin, KiTe, KaTa, TiTe, Ge, Khe
Bol bānt
Ritmikus variációk a dal szövegével
Braja bhasa
A Dhrupad szövegek a VIII. században szanszkrit, majd a templomi helyszín elhagyása után köznyelven (braja bahasa) szólaltak meg
Brihaddesi
Szanszkrit szöveg Matanga-tól
Candrakoṡ
Rága neve
Chalan
→ pakad, pakar. Mozgás, minta, frázis, a rága jellegzetességeit megmutatva
Chartāla
Tála, ritmusciklus neve. 12 ütés (mātra). Tagolás: 2+2+2+2+2+2. Súlyok: 1. 5. 9. 11. ütések
Az egyik legfontosabb forma a Dhrupad stílusban
→ Chautāla, Choutāl
Chautāla
→ Chartāla, Choutāl
Chand metre
A ritmikus variációkra utaló rövid frázis. Felosztott, tagolt ütésekkel jön létre
pl. 3: Takita. 5: Takatakita.
Cheez
Énekes kompozíció. Két része megfelel az asthāī-nak és az antarā-nak → Cīz
Chogun
Jelentés: Négyszer. Négyszeres tempóval, negyed idő alatt hangzás az alaptempóban
→ barabar, dugun, tigun
Choṭā
Kis. Közepes és gyors tempóban (Khyal énekstílus)
Choutāl
Tála. Ritmusciklus. 12 ütem / ütés (mātra)
Dha Dha Din Ta KiTe Dha Din Ta TiTe KaTa GaDe GeNa
A súlyok helyei: 1 (sam)., 5., 9., 11. ütések. Khali: 3. és 7. ütések
Cikārā
Vonós népi hangszer
Cikārī
Pengetett húrok, a hangszerjáték ritmikus variációihoz
Cīz → Cheez
Kompozíció a khyal énekstílusban
Dādrā
Tála. Ritmusciklus neve. 6 ütés (mātra), Tagolás: 3+3
Súly (Tāli): 1. Khali: 4.
Daniélou meglátása szerint hasonló a thumri-hoz
Daggā
→ baya. Jelentés: Bal. A balkezes, basszusdob a tabla-dobpárban
Dāhinā
→ daya / dāyān. Jelentés: Jobb. A jobbkezes dob (Tabla) a tabla-dobpárban
Darbar
Uralkodói udvar
Darbārī
Rága neve
Darbhanga
Dhrupad hagyomány és vonal
Város Biharban
Dattila
A Dattilam című antik forrás szerzője, bölcs
Daya / dāyāṅ
A tabla dob-pár jobb kezes dobja: a Tabla. → Bayan, Tabla → Dāhinā
Des
Rága neve
Deṡkār
Rága neve
Devnāgrī Devanagari.
A hindi nyelvek írása
Dhā
Tabla szótag → bol
Dhā / dhaivat
A hangsor (skála) VI. foka. Rövid forma: Dha. Rövidítés: D.
Mozgatható hangmagasság
Dhāge
Tabla szótag → bol
Dhamār / dhamar
Tála. Ritmusciklus neve. 14 ütem (mātra). → dhammar
A Dhrupad stílus egyik fő formája
Dhammar
Dhrupad stílusbeli kötött ritmikájú kompozíció
Krisna és az emberek közti ugratós játék leírása, braj bahasa nyelven
14 ütést (mātra) tartalmazó ritmusciklus: 5+2+3+4 osztásban
Khe Di Ta Di Ta Dha a Ga Ti Ta Ti Ta Ta a
A súlyok helye: 1 (sam). 6. 11. Khali: 8.
Dhānī sārangī
Népi vonós citera-hegedű-lant
Dhin
Tabla szótag → bol
Dhruva
Állandó, mozdíthatatlan, fix → Dhrupad: Dhruva + Pada
Dhrupad
Énekes stílus, a klasszikus hindusztáni zene alapvető kompozíciós formája, a mogul udvar zenéje. Az indiai klasszikus zene mesterek által őrzött eredeti formája, a kulturális örökség alapvető része.
A kifejezés a költészeti versformát és annak éneklési stílusát is jelöli. Egyszólamú, modális, mikrotónusos, akkord nélküli, vokális muzsika.
Dal és zene ünnepélyes formája, spirituális, hősies, erényes hangulatokkal.
A név eredetét a Natya Shastra-hoz vezetik, ahol a dhruvapada strukturált dalokat jelöl. Gyökere a Védikus korra vezethető (Bhagavata Purana). Bár a Gandharva Véda eredeti szövege elveszett, tudása szóbeli hagyomány, melynek a Dhrupad szerves része.
Az ősi India többi nagy tudományához hasonlóan az élet jobbításának módszere, hallgatóként és előadóként egyaránt.
Ősi hang és zenetudomány, az emberi tudat és az idegrendszer fejlesztéséhez. Célja, minden akadály eltávolítása a hang kifejezéséhez, ami így az egész testben rezeg. Ez megszünteti a feszültséget, megnyitja az energia finom csatornáit és teljes ellazulást teremt. Ilyen módon a zene egy formája az elme békés, meditatív állapotba hozásához.
Alapja a mikrotonális skála-rendszer, mely megnyilvánítja a rágá-t, a skála hangulatát, ami az előadókat és a hallgatókat a boldog extázis állapotába juttatja. E skálák fejlesztik a hallást, érzékennyé tesznek a hang árnyalataira és azok hatásaira.
Mai alakja és koncepciója a kompozíció fejlesztés módjával a XI-XIII. sz. körül alakult ki.
A XV. században a prabandha fejlődéseként és utódjaként tartják számon. Első írott említése XVI. századi. Témái: filozófia, bhakti odaadás, természet, királyok dicsérete, …
Emberi hangmagasság-tartományban megszólalása okán a rudra vina is az előadás részévé vált.
XVI. századi változásként az ālāp a Hari Om Narayana szótagokkal hangzott el.
A XX. századig négy formája maradt fenn: Gauhar, Nauhar. Khandar, Dagar.
Dhun
Rövid darab, népi vagy népszerű alapon
Koncert végén szokott elhangzani
Jelentés: dallam
Dhwani
Jelentés: hang (szanszkrit). (En.: sound: hangzat, hangzik, ép, erős, tartó, sértetlen)
Dilrubā
Vonós húros hangszer, a szitár és a sarangi kombinációja
Dīpcandī
Tála. Ritmusciklus neve. 14 ütés (mātra)
Drut
Gyors. A tempó jelzője. Például: Drut ālāp, Drut gat, Drut bandish …
Dugun
Jelentés: kétszer. Kétszeres sebesség az alaptempóban
A ritmusciklushoz képest kétszeres sebességű megszólalás
→ barabar, tigun, chogun
Ektāl
Tála. Ritmusciklus neve. 12 ütem (mātra)
A súlyok helye: 1. 5. 9. 11. ütés
A Chartāl-ból származtatják
Esrāj
Vonós húros hangszer, hasonló a dilrubá-hoz
Gaj
Vonó
Gamak / gamakan
Díszítés; speciális oszcilláció, vibrato hatással. „Rázkódás”, dobütés-imitáció.
→ vali, ahat, tirippa, tripuchha, andolita, plavita, ullahsita, andolan
Gāndhār
A hangsor III. foka. Rövid forma: Ga. Rövidítés: G
Szállítható hangmagasság
Gat
Kötött ritmikájú hangszeres kompozíció, tablá-ra és húrosra
→ Pad a Dhrupad-ban, Bandish a Khyal stílusban
Gavti
Rága neve
Gauṛ Sāraṅg
Rága neve
Gāykī
Énekstílus
Gerū
Okker, pirosas okker, a hindu kultúra egyik alapvető színe
Ghana vādya
Idiofón hangszercsalád → Avanaddya, Sushir, Tata
Gharānā
Hagyomány, adott stílusú előadásmód, család, hagyományvonal
Legalább négy generációs családi örökség
Az adott hagyományt őrző családok földrajzi területi elhelyezkedésén alapszik
Ghaṭam
Agyag edény, kanna, ütőhangszerként használva
Ghe
Tabla szótag. Bol → Pakhāwaj szótag
Ghuṅghrū
Boka körüli, kis harangokból álló csengősor a táncosok viseletén
Goṭṭuvādyam
Dél-indiai pengetős húros hangszer
Gujrátan sārangi
Népi vonós
Guru
Tanár, mester, vezető, a fényt képviseli – hordozza; megvilágosodott
Az élet-út mutatója
Etimológia: Gu: sötétség + Ru: eltávolít, elmozdít
Gurukul
1. Lakhely. Ahol a guru tanít
2. Hagyományos elvonulás. Ahol a guruk tanítottak
Guru-shishya parampara
A szóbeli átadás hagyománya mesterről tanítványra
Hāsya
A humor, az öröm érzelmi töltése, rasa-ja
Játi
Osztályozási rendszer
Az emelkedő – ereszkedő hangsorok hangkészlete szerinti rendszer a rága besoroláshoz
Audav: 5 hang. Shadav: 6 hang. Sampūrna: 7 hang
Ritmikus kontextusban 5 játi-t különböztetünk meg a tálák-hoz
v.ö. → Chand: frázis; belső tagolás
Jhālā
Metrikus, ritmusos, gyors, improvizatív tétel → ālāp, jor
A jor-t követő zenei szakasz
A hangszeres zenében a dallamjátszó és a főhangok között megszólaló chikari húrok
sebes játékával valósul meg
A rága harmadik, utolsó gat-ját követő, speciális ritmikájú rága-lezáró tétel
Jhaptāl
Tála. Ritmusciklus neve. 10 ütem (mātra). Tagolás: 2+3+2+3
Jhūmrā
Tála. Ritmusciklus neve, 14 mātra
Jod → jor
Hangszeres zenében az ālāp második része, pulzálással, középtempóban
Joṛ
A rága második, az ālāp-ot követő, tétele
A nomtom hangszeres feldolgozása lassú és közepes ritmussal
Metrikus, a pulzussal lüktet, majd fokozatosan növekvő tempó jellemzi
Egyenletes, 4-es metrumú tétel, azonban még nem tála:
Nem ciklikus, hanem lineáris
Jugalbandi
Két szólózenész egyenrangú muzsikálása
Kāfī
Rága és thāt neve
Kafi Malhar
Rága neve
Kaharvā / gaharva Tála.
Ritmusciklus neve. 8 ütem (mātra). Tagolás: 4+4
kalāvant
Zenész tiszteleti osztálya
Kalyāṇ
Thāt és rága-csoport
Kan
Díszítés, rövid hang. Egy Kan-svar csak röviden érinti a hangot → Mīṇḍ / Meend (hajlítás-csúszás)
Karuṇa
A pátosz érzelmi töltete és megnyilvánulása, rasa-ja
Kat
Tabla szótag → bol
Kāydā / kayada
Tabla darab, szótagokkal, ének nélkül
Struktúrált, bővíthető kompozíció (kaida)
Khālī
A tála második legfontosabb pontja, üres (hangsúlytalan) rész
Kezdete üres, a hangsúlytalan ütemrész kezdete
Jele: lefordított tenyér a levegőben
Khamāj
Rága és thāt neve
Khand
→ Vibhag. Részek, tagolás a tálá-ban
Kharaj
Mély, alsó Sa hang. (Sharaj: Sa)
Kharaj-idő
Idősáv reggel a Kharaj gyakorlására
Khatka
Díszítéstípus
Egy hang hangcsoportként való megszólaltatása. A fő hanggal kiváltható a csoport.
Khyāl / khayal
A hindusztáni klasszikus zene egyik legfontosabb éneklési stílusa.
XVI-XVII. századi keletkezésű, gazdag díszítéssel, perzsa és Dhrupad alapok
felhasználásával (bada és choota, lassú és közép-gyors típusok).
Jelentés: Képzelet, gondolat
Kháliya
Khyal énekes
Kinār
Bőr-, és hangmagasság-rész a tablá-n, körben. A hangszer széle → Tabla, Bayan, Dayan
Kism / prakār
Theka variációk, a tála szerkezet változása nélkül → Tāla, Theka
Komal
Természetes hang leszállítása. Jele: a hang betűjele alatti vízszintes vonal
R G D N hangokra vonatkozik
Jelentés: Puha, lapos. → Saptak, Saragam, Svar, Tivra
Lahara / lahrā
Egyszerű ismétlődő dallam, tabla, vagy pakhawaj szóló kíséretéhez
Lalit
Rága neve
Laya / lay
Tempó
Layakari
Játék a ritmussal, ritmikus variációk, improvizációk
Tempóban, vagy ritmusban valósul meg
Madhya
Közép, közepes (pl. tempó, oktáv) Madha Laya, Madhya Saptak
Madhyam
A hangsor IV. foka. Rövid forma: Ma. Jel: M (A hangsor közepe)
Módosítható, felszállítható hang
Mālkoṡ
Rága neve
Mārvā
Rága és thāt neve
Mandra
Alsó hangmagasságok regisztere, lágéja, alsó oktáv. Jelzés: pont a hangnév, vagy betűjele alatt
Manjari
Gyűjtemény; könyvek nevében szereplő kifejezés
Mantra
Jelentés (szóösszetétel alapján): manas (elme) + trsi (véd).
Összetevői: hangmagasság, ritmus, hangszín, szótag, tartalom-rétegek
Mātrā
Metrikus egység, ütem, a ritmusciklus (taal / tāl / tāla) egy ütése
Mīnd
Hangok közti lassú hajlítás, csúszás, glissando, passzázs, portamento
A rága érzelmi töltésének egyik legfontosabb hordozója, megnyilvánítója
Mehfil
Előadás-helyszín a muszlim nemesi udvarban, palotákban
Mēlakartā
A dél-indiai klasszikus zene alapvető skáláinak gyűjteménye a rágá-k besorolásához
Janaka-rágá-k: szülő rágá-k. Elnevezései: mela, karta, sampurna
A hindusztáni zenében a Melakarta hasonló a Thāt-hoz
E rendszer 72 elemet tartalmaz, míg a thāt 10 családot
Merukhand
Gyakorlat és készségfejlesztő (figyelem, technika, intonáció, kombinatorika, emlékezet)
Hangok permutációi. 1:1. 2:2. 3:6. 4:24. 5:120. 6:720. 7:5040.
Miṡra
Kevert dallam, több, mint egy rága elemeivel, vonásaival
Miṡra Bhairavī
Rága neve
Mizrāb
Pengető (plektrum). A jobb kéz ujjára felhelyezett fém eszköz
Mohrá
Az ālāp tétel egységeit elválasztó rövid dallam-minta és mód → vö. mukhrā
Mṟidaṅg
Dobcsalád
Mṟidaṅgam
Hordódob (szanszkrit) → vö. pakhawaj
Mujrā
Táncos lányok előadása
Mukhrā / mukhdā
A kompozíció arca (refrén)
A kompozíció első sorának első hangjára (sam) vezető szakasz
A kísérőzenészt segíti, aki felismeri melyik tálá-ban játszik a szólista
Multānī
Rága neve
Murchana
Gyakorlat. Skálamenetek sorozata az adott hangsorban. Egyúttal készségfejlesztő.
Területei: figyelem, folyamatkövetés, emlékezet, intonáció, légzés
Tonális díszítés, modális skálák
Murkhi
Dísz; két-három hang gyors váltogatásának megszólalásával a trillához hasonló
Nā
Tabla szótag → bol
Nād / naad
Hang (szanszkrit)
Megnyilvánulás: ahata (tárgyi, világi), anahata (kozmikus energia)
Nād Brahma
Abszolút. Abszolút hang. (Az egész univerzum a hang energiája révén lett.)
A hang egyben bizonyítéka az abszolútumnak
Nāgasvaram
Dél-indiai oboa (Nadasvaram)
Nand Kedār
Rága neve
Narada
Félisteni bölcs, Brahmá öléből születve. Attribútuma a vīna lant. Gandharva. Bhakti.
Tanítás és forrás-szerző (Bhakti-szútrák)
Nātyaṡāstra
Szanszkrit forrás, az első írott emlék a dramatikus hagyományról, zenről és táncról,
Bharata-tól, a Kr.u. I-II. századból
Nibaddha
Az ālāp lüktető szakasza
Niṣād
A hangsor VII. foka. Rövid forma: Ni. Rövidítés: N
Mozgatható hangmagasság
Niyāsa /nyasa
Jelentés: ül, zár. (szanszkrit) Záróhang, kadencia, pihenő hang (Nyasa svar)
Megjelenései: Nyasa, Apanyasa (kompozíció fele), Sanyasa (1. rész vége), Vinyasa (negyedrész vége)
Nomtom
Mantra-szótagokkal, gyors ütemben énekelt zenei szakasz
A Dhrupad stílus ālāp-rendszerének része a drut-ālāp → nibaddh ālāp – jor – jala
Nomtom ālāp
A dhamār, vagy Dhrupad kompozíció előtt, mantra-szótagokkal megszólaltatott hangok
általi rága fejlesztés az ālāp-ban
Pakad
Mozzanat, pillanat, mozgás → Pakar
Pakar
Általánosan elfogadott zenei frázis, karakterisztikus minta
Megtestesíti a rága egyedi vonásait, mozgását
Pakhawaj
Észak-indiai, mindkét oldalán bőrrel ellátott hordódob
Jobb oldalán a magas, balján a mély regiszter hangjai szólalnak meg
→ mridang
Pada
Kompozíció. Vers. → Dhrupad: Dhruva + Pada
Palṭā
Gyakorlat, feladat, variáció A zenei nyelv megismeréséhez, elsajátításához és az improvizáció előkészítéséhez segít. Fel- és leszálló hangsorok-hangcsoportok ismétlődése, frázisok
A tabla gyakorláshoz is léteznek palta-gyakorlatok (a kaida alapján)
Pañcam
A hangsor (skála) V. foka. Rövid forma: Pa. Rövidítés: P
Fix, kvint hangmagasság
Paṇḍit
Titulus. Megbecsült, tanult ember
A zenében olyan mester, akinek a tanítványa is ismert előadó, a hagyomány fennmaradását segíti
Paṭdīp
Rága neve
Peṡkār
A tabla szóló első része, a bol variációk bemutatása méltóságteljes hangvételben
Tabla-ālāp
Benáreszben → Uthān
Pīlū
Rága neve
Parampara
Hagyomány
Prahar
Napszak, a nap idősávjai. E nyolc időszak mindegyike három órányi hosszúságú:
6 és 9, 9 és 12, 12 és 15, 15 és 18, 18 és 21, 21 és 24, 00 és 3, valamint 3 és 6 óra között.
→ Samay
Pranayama
Légzés-, és prána-praxis. Gyakorlat. Szabályozás.
Prati
Magasabb → tivra
Purana
Ősi védikus szentírás, 18 egységben. Egyúttal nyelvi és történeti forrás
Puṇya prātap vīṇā
Vonós hangszer, a hegedű és a sarangi kombinálásából
Pūriyā
Rága neve
Pūrvāṇg
A rága alsó négy hangja (első tetrakordja): S R G M → uttarang
Pūrvī
Rága és thāt neve
Rabāb
Pengetve, néha vonóval megszólaltatott húros lant
Rāg / rag
Rága. Az indiai klasszikus zene dallami alapja
A dallam rendszere, az előadás formája, zenei szerkezet
Jelentés: Szín. Minden rágá-nak eltér a karaktere
Jellemzőit hordozza a fel- és leszállást alkotó hangok száma és karaktereik, e hangok
természete, a fő hangok (→ vādi, samvādi), a rága frázisait megtartó pakar, s a mozgás
jellegzetességeit képviselő chalan.
Egyre bonyolultabb szabályrendszerben megvalósuló improvizáció jellemzi.
Mataṅga alapján: Entitás, melyen keresztül egy meghatározott és beazonosítható svar mozgás
olyan módon nyilvánul meg, hogy mindenkinek örömöt okoz.
A rágá-t alkotó hangok közt színezeti mozgások (díszítések) képeznek hidat, érzelmeket
váltva ki a hallgatóból. Bharata nyolc ilyet sorol fel:
szerelem, humor, düh, szánalom, undor, rettegés, hősiesség, csodálkozás → Rasa / ras
Rāgang
Rāg + ang; A rága karakterisztikus jellemző frázisai
Részben ezek révén tapasztalható és mondható, hogy a rága szerint énekel valaki
Rāgini
A rága női formája
Rāgmālā
Rágá-k fűzére
Rasa / ras
Érzelem, érzelmi töltés. A rága érzelmi töltése
Az indiai művészet esztétikai alapja
Adbhutam / Adabhut (csoda, ámulat); bhayānakam / bhayaanak (félelem, ijedtség);
hāsyam / hasya (komikum, humor); Kāruṇyam / Karuna (együttérző, szomorú, magány);
raudram – krodh (düh, izgatott harag); bībhatsam / veebhatsya (undor);
śṛṅgāram / shringar (romantika); vīram / veer (hősi, bátor, dicső);
shaant (béke); Később: bhakti, virah, vairagya, vatsalya → Rāg / rag
Raudra / raudram
A harag érzelmi töltete, rasa-ja
Rāvaṇhatthā
Népi hegedű
Relā
A tabla-dobpár szótagok gyors áramlata, folyama
Rishab
A hangsor II. foka. Rövid forma: Re/ Ri. Rövidítés: R
Módosítható hang, lefelé szállítható
Riyāz
Gyakorlás, gyakorlat → Sadhana (urdu)
Rudra vīnā
Vína. Hangszer; húros, hosszú nyakú lant, két nagy rezonánssal
Ősi instrumentum, az indiai húrosok eredőjeként (anyjaként) tartják számon, Shivá-tól eredeztik, Parvati révén ihletve
Dhrupad-ot is kísérő szóló hangszer, mely a készségfejlődésben is segíti a gyakorlót
Rūpa
Fizikai megjelenés, manifesztáció; alak, forma, kinézet
Rūpak
Ritmusciklus neve, 7 ütés (mātra). Hangsúlyok: 1.(sam) 4. 6.
Tagolás: 3+2+2
Bol: Ti Ti na Di na Di na
A Khyal stílus jellemzője
Sāḍav
Hatfokú hangkészlet, hangsor → jāti
Sadhaka
Gyakorló; Lelki gyakorló → Sadhana
Sādhanā
Odaadó gyakorlat (szanszkrit)
Sādhu
Szent
ṡāgird
Tanuló, tanítvány (urdu); Shisya (szanszkrit)
ṡahnāī
Észak-indiai oboa
Sam
A tála hangsúlypontja, gyakran kezdőpont, első ütés (mātra)
Jelzés: csattanó tenyér, írásban: X
*Számok: ek do teen/tīn char panch chhe sāt āth nau das
Samay
Specifikus idősáv a zene megszólalásához, Északon megvalósulva
Időtartam, amikor bizonyos hangok hatásosabbak → prahar
Sampūrna / sampūṇ
Hét hangú (teljes) hangsor, heptatónia, a három játi egyike → jāti
Samvādī / samvādi svar
A rága második legfontosabb hangja, a második leggyakoribb hang
Gyakran a IV., vagy V. fok a vādi-tól számítva
Hasonlatban: királynő, vagy vezér
Samvādita
Konszonancia
Sandhi prakāṡ
A nap és éj junctio-ja, csomópontja (alkony, szürkület)
Saṅgati / sangat
Kíséret
Saṅgīta / sangeet
Általános név a zenére, beleértve a táncot is (Együtt + Ének)
A zene részei: ének, hangszer, tánc
Trayam Sangeet Muchyate: Geetam, Vadyam, Nrityam
Sangita Ratnakara
Szanszkrit értekező tanulmány Sharang-Dev-tól (XIII. század)
Sanchārī
A teljes kompozíció harmadik része, mely ma ritkán hallható. A Dhrupad részei a Sthayi, az Antara, a Sanchari és az Abhog, melyek régen mind elhangzottak a kompozíció során.
Fejlesztés a Sthayi (1.) és az Antara (2.) részekből
Mindhárom oktáv hangkészletével dolgozik. Jelentés: vándorlás., áramlás, folyam
ṡānta
A béke és nyugalom érzelmi töltete és kifejezése. Gyakran a 9. rasa-ként említik.
Santūr
Északi cimbalom (dulcimer); Jelentés: 1000 húrú vina
Sapāṭ tān / Suddha tān
A természetes thān egy formája; egyenes szekvenciában használ emelkedő, ereszkedő hangsort
A Khyal stílus jellemzője, gyors szakasz, mely Sam-ra érkezik a prezentáció végén
Saptaka
Az oktáv hét hangja, két Sa hang között:
shadja, rishabha, gāndhāra, madhyama, panchama, dhaivata, nishāda
Rövid forma: Sa Re Ga Ma Pa Dha Ni
Rövidítés: S R G M P D N
Két állandó és öt mozgatható hang építi fel → svara / svar
Sāraṅgī
Húros hangszer, a citera és lant között, zengőhúrokkal, vonóval megszólaltatva. Képes az emberi hangot és árnyalatait visszaadni, ezért 100 szín, érzelem-ként emlegetik
Saraswatī
A tavasz, a zene, a művészet és a tudomány istennője
Rága név
Sargam
Rendszer a zene-lejegyzéshez (notáció), az indiai hangok elnevezéséhez. Rövidített forma, a Sa Re a Ma hangok nevéből képzett mozaikszó → saptaka
Sargam geet
Szavak nélküli kompozíció, S R G M P D N szöveggel
Sārindā
Népi hegedű, rövid nyakú vonós lant
Sarod
Húros hangszer, hosszú nyakú, pengetős lant, fém fogólappal
Savāl-javāb
Felelgetés, kérdés-válasz a fő játékos és a tabla közt
Shāstra / Shaastra
Zenei traktátus, szanszkrit szöveg, mely a zene mögötti időtlen szabályokat és elveket
magyarázza
Shadaya / Shadja / Shadaj / Saḍj
A hangsor első hangja, foka, tagja. Rövid forma: Sa. Rövidítés: S
Fix, nem mozgatható hangmagasság; Tonika
Shādava
Hat hangot tartalmazó hangsor, a három jāti egyike → jāti
Shruti
A legkisebb hallható hangköz. A hangok (svara / svar) közt érzékelhető távolság, magasság
Az indiai zenében egy oktávon belül 22 shruti-t különböztetünk meg
Mikrohang, a dallam és a díszítések által nyeri el jelentését és jelentőségét
A rága főhangjai egyedi módon szólalnak meg
shuddha
Az oktáv hét módosítatlan alaphangjának jelzője. Természetes.
ṡīṡam
Fa
ṡīṡya / shishya
Tanuló (szanszkrit)
Sitār
Észak-indiai húros hangszer
Pengetős hosszú nyakú lant, rezgőhúrokkal
Pengetője az ujjra illeszkedő fém mizrab
Sooltāl / Sooltaal
Ritmusciklus. 10 ütés (mātra); a Dhrupad egyik fő ritmusciklusa középtempóban megszólalva
Dha Dha Din Ta KiTa Dha TiTa KaTa GaDe GeNa
Hangsúlyok: 1. 5. 7. Khāli: 3. 9.
Sohnī
Rága neve
ṡrī
Rága neve
Sṟiṅgāra
A szerelem és a romantika érzelmi töltete, rasa-ja
ṡruti → shruti
Mikroton, mikrohang
Sthāyī / sthaye / sthayi / asthayi
A kompozíció első része, fő dallama
A tabla-szólókat ez a dallam kíséri
Könnyen felismerhető, így általa a rága könnyen beazonosítható
A középlágéban hangzik:
A középső oktáv első tetrachordjából és az alsó oktáv hangjaiból épül
Surbahār
Basszus-szitár
Surmaṇḍal
Észak-indiai pszaltérium (a citera család tagja), énekkísérethez. svaramandala
Sur peṭī
Kis, kézi fújtatású, billentyű nélküli harmónium, alap-zümmögő burdon szerepre
Sur sāgar
Hosszú sarangi (mély)
Surshree
Tiszteleti cím, zenész nő
Sushir vādya
Aerofon hangszercsalád → Avanaddya, Ghana, Tata
Syāhī
Fekete terület és játék-felület a tabla, valamint a pakhawaj bőrön. → tabla, pakhawaj
Svaramelakalanidhi
Szanszkrit értekező tanulmány Ramamatya-tól (XVI. század)
Svara / svar
Hangok. 7 alaphang: Sa Re Ga Ma Pa Dha Ni
Ami kellemes a szívnek, megrezegteti a nádi-kat
Ezzel érzelmi töltést, rasa-t ad a szívnek
A hang lehet fix (achal svar: Sa és Pa) és mozgatható (vikrut svar)
Filozófiai szempont: A svara összeköti az embert és Ishvara-t
Svarmalika
Saragam énekstílus: S R G M P D N hangnevekkel megszólalva
Tā
Tabla szótag → bol
Tāli– khali
A ritmusciklus súlyos és hangsúlytalan részének rendszere és jelzése
Tablā
Két kisebb (egy nagyobb és egy kisebb) egybőrös dob. Magyar kiejtés: tabla
Anyaguk fa és fém (réz). A bőr három eltérő gyűrűje három játék-területet jelöl ki:
A hangszer szegélyét (gajara) követik a széles fehér (chanti / keenar), a vékony köztes
(maidan / lava) és a fekete (syahi / karani) szakaszok felületei.
A tabla (dayan) bőrszalagrendszerét (baddhi / baar) mozgatható fahengerek (gatta)
feszítik meg, míg a basszusdob (bayan) rendszere közvetlenül vezet a hangszer aljához.
A hangszerek gyűrű alakú párnákon (gedi) ülnek.
Az észak-indiai klasszikus zene fő ritmuskísérője. Vokális szempontból a Khyal stílus, és a Baja-nok, Thumri-k kísérete.
→ Bayan, Dayan
Tāl / tal / tála
A ritmus rendszere. A klasszikus indiai zene ritmikai alapja
Tempó, időintervallum, struktúra
Ritmusciklus, mely 3-108 ütem hosszúságú
A Dhrupad-ban hallható tivra 7, sooltāl 10, choutāl 12, dhamar 14 ütés
Háttér: Tāli; jelentése: taps
Tāli
Hangsúly
Hangsúlyos pillanat
Rendszerben megmutatja az 1-et (Sam) és a ritmusciklus többi hangsúlyos helyét
Jelzése: taps
→ Tāl
Tambura
Húros hangszer → Tanpūrā
A kifejezés a karnatikus zenében (Dél-India) m hangzóval hallható
Tān / tan
A zene és az előadás egyediségének és érdekességének egyik összetevője; a bandish megszólalásához kapcsolódó dallamos figura, zenei mondat, technika
Ornamentika a Khyal stílusban és a hangszeres zenében
Gyors dallamrész, passzázs; ākār-ban improvizált énekes frázis
A hangok megnyújtott mintája; a darab végén hallható
Tanpūrā
Húros hangszer, hosszú nyakú pengetős lant
Üres húrjait lassan, ujjbeggyel szólaltatják meg
Szerepe: kíséretként alaphang(ok), zümmögésének megszólaltatása, egyfajta burdon
Filozófiai aspektus: mindenhol folyamatosan jelenlévő zenei tér-idő kitöltő, kezdet és vég
Az intonációt és a hangulat megnyilvánulását, megtapasztalását támogató alaphangok
Tār
Felső oktáv, magas lágé
Jelzés: pont a hang neve, vagy rövidítése fölött
Teljes forma: Tār saptak
Rövid forma: Tār
Tarab / taraf
Zengő-húr, a dallamjátszó húr hangjaival együtt zengő húr
Tar sehnai
Esraj (hosszú nyakú vonós lant), hozzászerelt fém-kürt formájú résszel
Tata vādya
Kordofon hangszercsalád → Avanaddya, Ghana, Sushir
Thāṭ
Hétfokú hangsor.
A rágá-k osztályozási rendszerének alapja a 10 hangsor-család / szülő-hangcsoport
révén: bilawāl, khamaj, kafi, bhairav, asawari, bhairavi, kalyan, marwa, purvi, todi
E felosztás: Bhatkande besorolása
E rágák reprezentálják az adott Thāṭ-ot
Thekā
A ritmusciklus kifejezése, alap-artikulációja, szótagokkal
A ciklus legegyszerűbb formája; megadja az előadás időegységét is
Thumrī
Szerelmi daltípus, gyakran recitációval befejezve; Terület: Észak-India
Tihāī / tihai
Háromszor ismétlődő frázis. Utolsó hangja általában a Sam-ra (1-re) a tála első ütemére érkezik.
A zene jellemző eleme; növekvő dinamikát, figyelemfelkelést, rávezetést hordoz; számos formája létezik
Tigun
Háromszor. Háromszoros sebességgel megszólalva az alaptempóban
→ barabar, dugun, chogun
Tin
Tabla szótag → Bol
Tīn
Három
Tintāl
Tāla; Ritmusciklus. 16 mātra. 4+4+4+4. Súlyok: 1. (sam) 5. 13. Khāli: 9.
A Khyal és az instrumentális zene jellemző formája és ciklusa
Tirekite / tirakiṭa
Tabla szótag → Bol
Tivra
Módosítás, módosított hang, emelt hang. Éles hang. Csak a Ma esetén alkalmazott módosítás
Toṛī
Rága és thāt neve
Trika
Tabla szótag → Bol
Tū
Tabla szótag → Bol
Tukṛā
Rövid, életteli darab a tabla-n
Jelentés: torta-darab
Alkalmazási területek: tabla dob és kathak tánc
Tun
Fa
Upaj
1. A hang megismétlése és hangsúlyozása a darab kezdetén.
A hangok egyesével kerülnek bemutatásra ā hangzó, vagy SRGM (ākar, saragam) révén
2. Improvizáció a Dhrupad-ban. A zenészek, művészek spontán zenei beszélgetése; területei: dallam, ritmus, sebesség, szavak, szótagok, és ezek kombinációi. Érzelem és töltet, valamint a tehetség kifejeződése is egyben.
Upanisad
Hindu szentírások; a legrégibb fennmaradt írott források csoportja is egyben
Ustād
Mester; Guru
Uṭhān
A tablá-t bemutató forma az előadásban
Nyitott „virágzás” a hangszeren, a szóló elején, vagy a kíséretben az első megszólaláskor
Jelentés: emelkedés, fokozódás
A kifejezés a benáreszi tradíció jellemzője
Más régióban → Peṡkār
Uttrāṅg
A rága felső négy hangja (második tetrachordja): P D N S’ → Pūrvāng
Yaman
Rága neve. A Kalyan csoportban a legjelentősebb rága
Vādi / vādi svar
A rága legfontosabb hangja, a leggyakoribb hang. Hasonlatban: Király
Vanis / banis
Stílusváltozat. A VII. században öt ilyenről volt feljegyzés.
Négy széleskörűen ismert: Nauhar, Gauhar, Khandar, Dagar
Varana
A hangok rendeződésének négy módja: Sthayi: nyugvás. Arohi: emelkedés. Avrohi: ereszkedés. Sanchari: kör
Vibhāg
Tagolás, felosztás, elválasztás
A ritmusciklus teljes körének (avritti) felosztása, a teljesebb, sokoldalú és szép kifejezés, megvalósulás és befogadás alapja. Példák 10-es rendszerre: Sooltāl: 2+2+2+2+2 Jhaptāl: 2+3+2+3
Vicitra vīṇā
Észak-Indiában egyezik a → gottuvadyam-mal
Vikrut svar
Módosítható, mozgatható hangok a hangkészletben: R G M D N
R G D N lefelé, M felfelé mozgatható hangok
Vilambit
Lassú (tempo)
Vīṇā
Húros hangszer. Hosszú nyakú pengetett lant, két rezonánssal (tumba)
Vīra
A hősiesség érzelmi kifejezése, töltete, rasa-ja
Vistar
Az indiai zene lelkének is tekintik
Daniélau-nál típusai: ālāp, bol ālāp, tān, bol-tān, surgam, vistar
ālāp a Dhrupad-ban
bol ālāp, tān, bol-tān, surgam, vistar a Khyal stílusban
Jelentés: kiterjedés, növés, fokozódás
Vishnupad
Shri Visnu, vagy inkarnációihoz kapcsolódó Dhrupad
Vivādī
Disszonancia. Hangkészlettől eltérő, idegen hang a rágá-ban
